2014. december 2., kedd

Fokhagymás répa kakukkfűvel, mézzel és fekete szezámmaggal



Tudom, tudom....eltűntem....nem is szabadkozom, egyszerűen csak itt vagyok újra, rendben?!
Nyáron egy izgalmas, új, kihívásokkal teli dolog is történt velem, amit majd egy önálló bejegyzés keretében meg is osztok Veletek! Röviden annyi, hogy két hétvégén keresztül süteményeket fotózhattam, egy újonnan nyíló cukrászda készülő katalógusába, ami nagy felelősséget rótt rám, de megpróbáltam igényes munkát kiadni a kezemből......a fotózás tehát továbbra is szerelem, az ételfotózás pedig különösen nagyon kedves a számomra!

Sült répa gyakran készül nálunk, nagyon egyszerű kis recept, és nagyon szimpatikus a répának ez az elkészítési formája! A tepsiben sült változatnál nekem kicsit szárazabb lesz a répa, ezért én sokkal jobban szeretem serpenyőben elkészíteni. Anyukám receptje lett egy kicsit átalakítva, még a kint töltött olasz idők alatt tanulta, és komolyan, aki nem szereti a répát, még megszeretheti ebben a formában.
Az ő verziója nagyon egyszerű (amúgy az enyém is) fokhagymával és kakukkfűvel megpárolja a karikára vágott répákat és ennyi. 
No, én nem karikázom, egyben marad a répa egy kis zölddel a tetején, a méztől pedig kellemesen édeskés lesz.....




Hozzávalók

egy csokor sárgarépa
friss kakukkfű (ha nincs szárított)
2-3 gerezd fokhagyma kettévágva
fekete szezámmag
méz
olívaolaj

A répákat megmossuk, meghámozzuk, és egy akkora serpenyőben, amiben elférnek egymás mellett szép sorban olívaolajat forrósítunk, és belefektetjük a sárgarépákat.
Mézet csurgatunk rájuk, megszórjuk az egészet fekete szezámmaggal, és elkezdjük pirítani a répákat. Amikor már majdnem szép barnák, hozzáadjuk a fokhagymagerezdeket, és picit pirítjuk még a répával, majd megszórjuk friss kakukkfűvel, sózzuk, felöntjük egy kevés vízzel (nem kell hogy teljesen ellepje) és fedő alatt alacsony lángon, készre pároljuk.Amikor teljesen elfőtt a víz, akkor jó.



   


2014. május 4., vasárnap

Fahéjas-túrós pancake





Nem leszek 'palacsintás' blog....ígérem...csak hát ehhez a recepthez a kép is ki lett pofozva, az új receptekhez lévő képeken viszont még dolgoznom kell egy picit, mivel általában ha elkészülnek, mennek is valamilyen stock oldalra...de haladok...haladok! És egész szépen haladok.....a magam kis tempójában...
A palacsinta még tavalyi, a kép is, pedig a palacsinta idén is finom, nem igaz?! Egyébként is egyike azon édességeknek, amik bármikor jöhetnek!

A recept egy barátnőmtől került hozzám, miután bereggeliztem egy doboznyi, nagyon fahéjas mini palacsintával....és csak egy picit alakítottam rajta.
Az első sütés nem volt az igazi, azt én szúrtam el, na de a második.......

hozzávalók

30 dkg durumliszt
2 tojás
2-3 ek olaj
4 dl tej
1 vaníliarúd kikapart magja (vagy vaníliás cukor)
fél zacskó sütőpor
csipet só
fahéj ízlés szerint (azért nem kell annyira spórolni vele!)
500 g túró
60 g lágy sötétbarna nádcukor (vagy kristálycukor...stb. a mennyiség is lehet több/kevesebb)

folyamat

a tojásokat a cukorral habosra keverjük
hozzáadjuk a kikapart vanília magokat
hozzácsorgatjuk a tejet, olajat
egy másik tálban elkeverjük a lisztet a sóval és a sütőporral
apránként hozzáadjuk a lisztes elegyet a tojásos masszához
belekanalazzuk a túrót és összedolgozzuk
hozzáadjuk a fahéjat is,  majd tetszőleges  halmokat szaggatunk, kisebb/nagyobb kanálnyit és forró serpenyőben mindkét oldalát megsütjük a palacsintáknak

Lekvárral, fahéjas porcukorral, fagylalttal stb.....vagy csak magában fogyasztandó!




2014. március 29., szombat

Póréhagymás vegán burgonyakrémleves




Már egy ideje nézegetem ezt a receptet a vega/vegán szakácskönyvben (Deborah Gray: 500 vegetáriánus étel) ráadásul a hét eleji cudar időjárás is egy tányér forró krémleves felé döntötte a mérleg nyelvét!
Így történt, hogy vásároltam két jókora póréhagymát, szójatejet és tejszínt, és nekiláttam a levesnek. Az eredeti recept szerint, inkább burgonyaleves, de én jobban szeretem  a krémleveseket, így csökkentettem a tej mennyiségét.
Krémes, lágyabb ízű leves készült, ne sajnáljuk hozzá a friss kaprot és szerecsendiót!



A levest direkt vegán változatban készítettem el, bár én magam nem vagyok az, mégis, sok szimpatikus receptet látok például ebben a szakácskönyvben is, úgyhogy biztosan lesznek még ilyen receptek az oldalon!

hozzávalók

2 nagy póréhagyma, karikázva
2 gerezd fokhagyma, átnyomva
3 közepes burgonya, apróra vágva
1 liter zöldségalaplé
1 babérlevél
tengeri só, őrölt fekete bors
2 dl szójatej (vagy zabtej)
1 dl szójatejszín
őrölt szerecsendió
friss kapor (vagy szárított)

folyamat

Forrósítsunk egy lábasban olívaolajat, tegyük bele a póréhagymát és a fokhagymát, fedjük le, és pirítsuk kis lángon kb. 5 percig, időnként megkeverve, nehogy a póréhagyma megégjen, mert akkor megkeseredik.
Dobjuk bele a burgonyát, öntsük fel az alaplével, és fűszerezzük babérlevéllel, sóval, borssal.
Forraljuk fel, azután vegyük kicsire a lángot, fedjük le a levest, és főzzük addig, amíg a burgonya megpuhul, ez kb. 20-25 perc.

Amikor kész, vegyük ki a babérlevelet, és a levest turmixoljuk simára botmixerrel. 
Öntsük bele a zab/ vagy szójatejet (az eredeti recept szerint 5 decit)
Ízesítsük friss vagy szárított kaporral, szerecsendióval, és krémesítsük szójatejszínnel.
Melegítsük át, majd tálaljuk kaporral és szerecsendióval!









2014. február 3., hétfő

Spekulatius




Minden évben sütök ilyen kekszet, a téli időszakom meghatározó ropogtatni valója, decemberben pedig egyszerűen kötelező!
Az a helyzet, hogy én nem igazán rajongok a mézeskalácsért, itt-ott elcsípek pár darabot, de ennyiben ki is merül a dolog, nálam a befutó, ez a ropogós fűszeres keksz, amit mandulával és dióval is szoktam készíteni. Most dió került a tésztájába.
Jól záródó fémdobozban szoktam tárolni, persze nem sokáig, napok alatt elfogy, nálam tea, a többieknél egy pohár tej kíséretében. Amikor kinyitjuk a dobozt, hogy újabb kekszet csenjünk, a doboz fölé hajolva fűszerektől illatos kekszhalom fogad....egyszerűen imádom!
Én spekulatius fűszerkeveréket használok, amit bioboltban szoktam beszerezni, de külön is hozzátehetjük a fűszereket, őrölt fahéjat, kardamomot, szegfűszeget, vagy esetleg csillagánizst...




hozzávalók

100 g puha vaj
110 g lágy sötétbarna nádcukor
1 tojás
250 g liszt
3 tk spekulatius fűszerkeverék
60 g dió darálva
1 tk sütőpor

A puha vajat a cukorral és a tojással keverjük habosra
A lisztet szitáljuk egy tálba a sütőporral együtt, keverjük bele a spekulatius fűszert, és a darált diót, majd adjuk a vajas elegyhez
Dolgozzuk össze a hozzávalókat, majd a gombócot alufóliába csomagolva tegyük pár órára hűtőszekrénybe
Két sütőpapír között nyújtsuk kb. fél centisre, de nyújthatjuk még vékonyabbra is, kb. 2 mm-re
Szaggassuk ki, béleljük ki a sütőlemezt sütőpapírral vagy szilikon sütőlappal, és süssük a kekszeket kb. 15 percig
Tároljuk fémdobozban





2014. január 26., vasárnap

Mogyorós kekszek karamellel töltve



Van egy nagyon jó kis keksz receptem, gyakran sütöm, és általában mindig ilyen pici kis golyóbisokat formázok a tésztából, amit azután lekvárral töltök meg. Könnyű, omlós kekszem lesz, tekintélyes mennyiséggel.....
Egy ideje már izgatta a fantáziámat a házi karamell készítés, amit kekszbe szerettem volna tölteni (első körben)....például, ilyen omlós golyóbisokba, körbe-körbe díszítve egy kis darabolt pirított földimogyoróval........

A lekváros változathoz katt ide!

A házi karamellszószról annyit, hogy az első receptet egy külföldi blogon találtam, és sikerült a konyhát pár perc alatt füstbe temetni, egyébként nem a recepttel lehetett a gond, hanem velem, meg a gyatra angollal........Gyorsan át is eveztem hazai pályára, és Praliné Zsuzsitól szereztem meg az ehető változatot, amiért örök hálám, mert az odaégett szósz után a család leírt karamell ügyben....Második körben már minden hozzávalót odakészítettem, ahogy Zsuzsi tanácsolta, és pikk-pakk elkészült a karamellszósz!!




hozzávalók

20 dkg puha vaj
10 dkg porcukor
pár csepp narancsolaj/helyettesíthetjük aromával, vagy friss narancs levével
2 tojássárga
30 dkg liszt

1 tojásfehérje
150-200 g pirított, darált földimogyoró

a töltelékhez karamellszósz

A vajat a porcukorral, narancsolajjal habosra keverjük
Hozzáadjuk a tojássárgáját, alaposan elkeverjük
Hozzászitáljuk a lisztet is, és az egészet fakanállal/ vagy a kezünkkel kidolgozzuk
Lágyabb masszát kapunk

Régen nem szerettem a szilikonos dolgokat, de nemrég megajándékoztak egy szilikon sütőlappal, és az a helyzet, hogy teljesen hozzászoktam, kekszekhez most már rendszeresen ezt használom!

Szóval, béleljünk ki egy sütőlemezt sütőpapírral/vagy szilikon sütőlappal, és a tésztából kisebb darabokat lecsípve, formázzunk golyókat, fektessük a sütőlemezre, és mindegyik golyó közepébe, nyomjunk mélyedést, pl. az ujjunkkal, vagy egy fakanál nyelével.
Vigyázzunk, hogy ne lukasszuk ki a tészta alját, csak egy kis mélyedést formázzunk, hogy majd megtölthessük a kekszeket!
Kenjük meg őket a felvert tojásfehérjével, majd forgassuk bele az aprított földimogyoróba
Előmelegített sütőben, kb. 15 perc alatt süssük meg
Ha kihűltek, töltsük meg a karamellszósszal!
Jól záródó fémdobozban, selyempapírral elválasztva tárolhatjuk!

Ha lekvárosat készítünk, töltsük meg a kekszeket sütés előtt, és úgy süssük ki a golyóbisokat!
Mogyoró helyett használhatunk mandulát, pisztáciát...stb.







2014. január 9., csütörtök

Narancsmisu

Boldog Új Évet Minden Kedves Olvasòmnak!!
Az ùj évre vonatkozòan, igyekszem rendszeresebben frissìteni a blogot, és a tavalyi évről behozni a lemaradást, azaz, megìrni a posztolásra várò recepteket, szép sorjában!
Tudom....ezt már ìrtam, de talán meglelhető az arany középùt a fotòzás..és a blogolás között.....azon gondolkozom, hogy talán posztolni kéne a képeket is, és akkor nem alakul ki ilyen sokáig csend az oldalon.....vélemény? Mit szòltok?

Még az ünnepek alatt készítettem ezt a citrusos, téli 'misut', párat pohárdesszertként szervírozva, a többit meg egy tálba sorakoztatva...elfogyott, sőt, ez a desszert fogyott el a leghamarabb! :)



Bőségesen tartalmazott narancsot....adtam hozzá narancsolajat, kandírozott narancshéjat, narancsos étcsokoládét, friss narancs levét és húsát, és szeletelt pirított mandulát...



amire szükségünk lesz...

500 g mascarpone
2 tasak vaníliás cukor/vagy 2 ek házi vaníliás cukor
100 g szeletelt mandula megpirítva
narancsolaj
50 g narancsos étcsokoládé aprítva
200 g babapiskóta
2 narancs húsa kockázva

a sziruphoz...

2 narancs leve
1 ek házi/ vagy 1 tasak vaníliás cukor

tetejére..

200 ml habtejszín
2 tasak vaníliás cukor/vagy  2 ek házi vaníliás cukor
aprított étcsokoládé
mandulaszeletek
kandírozott narancshéj




A narancsok levéből a vaníliás cukorral szirupot készítünk, majd félretesszük. Később ebbe a narancsos/cukros lébe fogjuk mártani a babapiskótákat.

A mascarponét ízesítjük vaníliás cukorral, és ízlés szerint pár csepp narancsolajjal.

A mandulát egy serpenyőben megpirítjuk.

A babapiskótát megmártjuk a szirupban (ha pohárban készítjük, akkor kisebb darabokra törjük)
Egy sort egymás mellé teszünk, megszórjuk mandulával, a friss narancs húsával, reszelt csokoládéval, majd rásimítunk egy adag mascarpone krémet, aztán újabb adag babapiskóta következik, a többi hozzávalóval, a végén a tetejére kanalazzuk a vaníliás cukorral felvert habtejszínt, majd megszórjuk mandulával, narancshéjjal, és étcsokoládéval.

Pár órára hűtőbe tesszük, hogy a babapiskóta megpuhuljon, és összeérjenek az ízek. Az utolsó babapiskótánál, ha marad a szirupból, öntsük nyugodtan a piskótára!